Az MTI tudósítása az OBH elnöke parlamenti beszámolójának vitájáról

A kormánypártok támogatták, míg az MSZP élesen kritizálta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2016. évi beszámolóját a csütörtöki, országgyűlési általános vitában.

Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság elnöke köszönetét tolmácsolta az OBH elnökének, akinek tevékenysége nagyban hozzájárult, hogy a bíróságok egyre inkább a szolgáltató bíróságok útjára lépjenek, és az ügyfelek egyre gyorsabban juthassanak szakmailag megalapozott ítéletekhez.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka jelezte: a frakció támogatja az OBH elnökének beszámolóját, az minden olyan kérdésre kiterjed, ami az országgyűlési képviselőket és a közvéleményt érdekelheti. A fideszes politikus többek között kiemelte a beszámolóval összefüggésben az ítélkezés minőségét és időszerűségét, az emberi erőforrással való gazdálkodást, a digitális bíróságot, és változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodást.

Rámutatott: a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítették, magas színvonalon ítélkeztek, nem termelik, hanem éppen csökkentik az ügyhátralékot. A folyamatban maradt ügyek 2016 végén 10 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, az ügyek 88 százaléka egy éven belül lezárul - közölte a kormánypárti politikus.

2016-ban a devizahiteles ügyek intézésén túl, a tömeges bevándorlás okozta helyzetek kezelése, a civilszervezetekkel összefüggő változások átvezetése jelentette a legnagyobb terhelést a bíróságok számára.

Kitért arra is, a bírák az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően ma már korszerű eszközökkel dolgozhatnak. Új feladatként említette a közigazgatási perrendtartás változó szabályait, amelyhez kapcsolódva új bírákat is kineveznek majd.

50 ezer fiatalhoz jutottak el a bíróságok a Nyitott Bíróságok program keretében, az előadások az életkori sajátosságoknak megfelelően a fiatalkori bűnözést, az internetes bűncselekményeket, a kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket érintették többek között.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott: napjainkban a bírói kar a jogállamiság utolsó bástyája. A bírói kar nemcsak az ítélkezésért felel, hanem Magyarország sorsáért, a jövő generációjáért is - vélte.

Az ítélkezés időszerűségére vonatkozó adatok javulását üdvözölte, ahogy azt is, hogy aktív volt az OBH a jogszabályok véleményezésénél. Pozitívumként említette a bíróságok technikai fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket.

Szóvá tette ugyanakkor a bírói pályázatok érvénytelenítését számos esetben, s azt mondta: kívülről is tapintható a feszültség a bírósági szervezetben.

Arra is kíváncsi volt, hogy a sajtóban megjelenő bírósági vezetői megszólalásokat valóban egyeztetni kell-e előzetesen az OBH-val, ha így van, akkor nagy a baj.

Kitért arra is: az Ab csütörtökön hatályon helyezte az elnök integritási szabályzatát, amelynek több rendelkezése sérti a bírói függetlenséget és a jogorvoslathoz való jogot. Az országgyűlési képviselő emiatt lemondásra szólította fel Handó Tündét.

A háromszor ötszázalékos béremelésekről szólva kiemelte: ezt egyetlen bíró sem éli meg sikernek, kivéve az OBH elnökét.

Kritizálta Handó Tündét amiatt is, hogy nem volt semmilyen reakciója, amikor Budai Gyula (Fidesz) az igazságügyi bizottság ülésén lekomcsizta a magyar bírói kart. Azt kérte, miután eddig nem tette, határolódjon el most ettől a kijelentéstől.

Úgy látta: a bírósági modell megbukott, a bírói kar függetlenségének biztosítására nem alkalmas jelen állapotában.

A beszámoló elfogadását nem támogatják - közölte.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka kiemelte: ők pozitívan ítélik meg a testület tavalyi működését. A 2016. évi beszámoló alapján úgy látják, az OBH elnöke, a hivatal a tárgyi és emberi erőforrásokkal átgondoltan és takarékosan gazdálkodott.

Rámutatott: a fejlesztések abba az irányba mutattak, hogy 21. század nyitott és szolgáltató bíróság ideálja megvalósuljon.

Hozzátette: fontos a bírósági transzparencia, azaz, hogy az ítélkezési és igazgatási munka teljes mértékben átlátható legyen, s ehhez a folyamatos fejlesztés, a belső képzés elengedhetetlen.

Jelezte: a jó állam koncepciójának megvalósulására törekednek, ennek nélkülözhetetlen eleme az igazságszolgáltatás kiegyensúlyozott működése. Értékelése szerint a bíróságok és bírák jelentős része jól megbirkózott a kihívásokkal, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben is helyt álltak.

A beszámolót a KDNP támogatja, a szakmai célok helyesek és kiválóan meg is valósultak - összegzett Vejkey Imre.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt a kérdést tette fel, hogy "ki őrzi az őrzőket", vagyis melyik az a szerv, amelyik megítéli a mindenkori OBH-elnök joggyakorlatát. Szerinte ugyan az Országos Bírói Tanács az elnök felett áll, tagjai függenek is tőle, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága szintén nem gyakorol ellenőrzést, az Alkotmánybíróság pedig csak részlegesen tudja ezt megtenni. Hozzátette: ezen túl csak a külföldi jogi fórumok maradnak, de jobb lenne, ha ezt a magyar rendszer tudná kezelni.

A Jobbik vezérszónoka bírálta az ügyelosztási rendszer törvényességét, szerinte komoly jogi aggályokat vet fel, hogy egyes esetekben, például a migránsperekben az ítélet megsemmisítéséhez vezethet, ha megállapítják, hogy nem érvényesült a törvényes bíróhoz való jog. Megjegyezte: országos szinten ez több százezer pert érinthet.

Staudt Gábor hosszasan, konkrét ügyek felvetésével kritizálta Handó Tünde kinevezési gyakorlatát, szerinte a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának gyakorlata már nemcsak a bírói vezetők esetében áll fenn, hanem már egyes bírói álláshelyekért is "lenyúlnak".

Álláspontja szerint az OBH elnökének nincs olyan jogköre, hogy munkaszervezési indokokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánítson pályázatokat, majd ugyanazon álláshelyre ismét kiírja a pályázatot. Ez nem törvényes, ha egy magáncég ilyen indokokra hivatkozik, akkor elkaszálják a bíróságon - mondta.

Úgy vélte: ha ezekre a kérdésekre nem kapnak tényszerű válaszokat, akkor a bíróságok továbbmennek az amortizáció útján, ami a függetlenséget illeti. Megjegyezte: ha igazak ezek a kritikák, akkor ez nagyon könnyen a hivatali visszaélés tényállása is lehetne.

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy a beszámoló szerint 2016-ban 161 vezetői és bírói pályázatból mindössze 117 zárult eredményesen, vagyis 25 százalék eredménytelen volt. Hozzátette: többre tartja a bírói kart annál, hogy elfogadja, ennyire sok az alkalmatlan bíró, ezért szerinte arról van szó, hogy ennyien "nem tetszettek". Ezek számok egyértelműen arra utalnak, hogy Magyarországon ma nehéz bírói függetlenségről beszélni - jelentette ki.

A képviselő egy személyes büntetőügyében is Handó Tünde véleményét kérte, szerinte ugyanis a bíró előre megírta az ítéletet, amiben egy olyan momentumot is belevett, amiről előre nem tudhatott.

Bírálta, hogy a közigazgatási bírák kinevezésénél pluszpontokat kaphatnak azok, akik a közigazgatásban dolgoznak, azokkal szemben, akiknek bírósági gyakorlatuk van. Szerinte ennek a szabálynak az a célja, hogy kormányhoz közeli embereket nevezzenek ki bírónak.

Kitért arra is, hogy nem látja sikertörténetnek a bírói fizetésemeléseket, szerinte a néhányszor néhány százalékos emelést nem nagyon érzik meg a bírók.

Hadházy Ákos arra kérte Handó Tündét, mondja el véleményét a fideszes Budai Gyula szavairól, aki minden bírót "komcsinak" nevezett. Közölte: az LMP nem támogatja a beszámoló elfogadását, de ezzel nem a bíróságokat bírálják, hanem Handó Tündét.

A beszámolóról szóló vitában a képviselők kétperces hozzászólásokban is kitértek az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtöki határozatára, amelyben megsemmisítették Handó Tünde integritási utasításának több pontját. A fideszes Vas Imre azzal érvelt: az Ab 99,9 százalékban az OBH elnökének adott igazat, hiszen a határozat 50 pontból csupán három paragrafust érint.

Az MSZP-s Bárándy Gergely ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: alkotmányossági kérdéseket nem szoktak százalékban mérni. Ha csak egy olyan rendelkezés van, ami sérti a bírói függetlenséget, akkor emellett nem lehet elmenni szó nélkül - hangsúlyozta.

A jobbikos Staudt Gábor hozzátette: diktatúrák szokták azzal igazolni ténykedésüket, hogy "99 nagyon kiváló lépésünk volt, meg egy századik, amikor néhány ártatlant is kivégeztünk".

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: az ellenzékiek is elismerhetik, hogy a korábbi lepusztult, rossz körülmények között dolgozó bíróságokhoz képest ma európai színvonalú bíróságok működnek, és aligha lehet eltagadni, hogy ez az OBH és elnöke fontos eredménye. Hangsúlyozta: Handó Tünde tevékenységében messze több a pozitívum, mint a negatívum. Azt kérte az ellenzéki képviselőtől, hogy az egyéni ügyekben, sérelmekben tartsanak mértéket, maradjanak a realitások talaján.

Legény Zsolt (MSZP) azt mondta, hogy habár a bírák ma már modern épületekben dolgozhatnak, de a bírói kar korábbi tekintélyét nem sikerült fenntartani. Ennek az az oka, hogy az igazságszolgáltatás erős fideszes befolyás alá került - jelentette ki.

Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette az OBH elnökének integritási utasítását, mert annak egy része alkotmányellenes volt - emelte ki beszédében.

Arra kérte Handó Tündét, hogy reagáljon Budai Gyula kijelentésére, amelyben a fideszes képviselő gyakorlatilag "a komplett magyar bírói kart lekomcsizza".

Bárándy Gergely (MSZP) a vita során elhangzottakra reagálva azt mondta, érdemes különválasztani a klasszikus igazgatási körben elért eredményeket az elvi és alkotmányos kérdésektől. Szavai szerint a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert az épület-felújításokat nem lehet párba állítani azzal, hogy az OBH működése súlyos alkotmányossági problémákat vet fel.

Gyüre Csaba (Jobbik) az igazságszolgáltatás alfájának és ómegájának nevezte a bírói függetlenség meglétét. A vezető tisztségviselők kinevezése során ellentmondások jelentkeztek, mert ha mindenféle jogalap nélkül utasítanak el pályázatokat, akkor az befolyásolja a bírói függetlenséget - jelentette ki.

A képviselő azt viszont pozitívumnak tartotta, hogy amikor a kormány új közigazgatási bírósági rendszert akart létrehozni, az OBH szembement a kabinettel és kiállt a bírói függetlenség mellett.

Hangsúlyozta, pártjuk évek óta szeretné, ha nőne az igazságügyi alkalmazottak bére és most be is következik a bérfejlesztés. A politikus egyúttal viszont arra is felszólított, hogy növeljék a bírók fizetését és a bíróságokon dolgozók létszámát.

Gelencsér Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy az OBH-nak újabb eredményeket sikerült felmutatnia az erőforrás-gazdálkodás, az ítélkezés minősége és korszerűsége, a bírósági működés digitalizációja és a jogszabályi környezethez való alkalmazkodás a területén.

A bíróságok tavaly jelentős "ügyáradattal" szembesültek, de sikerült helyt állniuk - mondta. Magyarország több, az igazságügyi rendszer működését jellemző mutatószám tekintetében is Európa élvonalához tartozik - emelte ki. 2015. közepén még közel tízezer, két éven túl nyúló ügy volt folyamatban, 2016. márciusára ezek száma 27 százalékkal csökkent - mondta a politikus.

Az ismételten felszólaló Staudt Gábor (Jobbik) megfontolásra ajánlotta, hogy a tárgyalásokat teljes egészében rögzítsék videón, vagy legalább hangfelvételt készítsenek azokról. Szerinte ez a jegyzőkönyv készítését könnyítené meg.

Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.

Handó Tünde, az OBH elnöke a személyét érintő kritikákra azt mondta, akire sokat bíznak, attól többet kérnek számon. Hozzátette: nem adhat számot arról, hogy a törvényszéki elnökök az ügyelosztási rendet hogyan határozzák meg, hiszen erről törvény rendelkezik és az ő jogkörükbe tartozik.

Az OBH elnöke a vezetői, bírói pályázatokról azt mondta, rendkívül fontos, hogy a legrátermettebbek kerüljenek vezetői pozícióba. Szerinte a bírósági vezetőnek az a feladata, hogy a helyben felmerülő problémákat megoldja, bírósági vezetőnek lenni pedig teljesen más, mint jó bírónak lenni. Olyan vezetők kellenek, akik képesek ezt a felelősséget vállalni és nem szaporítják, hanem megoldják a gondokat - mondta.

Handó Tünde közölte, 2012-16 között 442 bírósági vezetői pályázatot írtak ki és 383 vezetőt neveztek ki. Hozzátette: az OBH elnökeként 161 vezetői pályázatot írt ki és 117 vezetőt nevezett ki.

Kiemelte a Fővárosi Ítélőtábla munkáját, ahol az egy éven túli perek száma egy év alatt 64 százalékkal csökkent. Megjegyezte, többi ítélőtáblán is többségében vannak azok az ügyek, amelyek hat hónapon belül befejeződnek.

Kitért arra, hogy a fegyelmi ügyek száma évek óta változatlan, és azt kérte a képviselőktől, ne vitassák el tőle azt a jogot, hogy a mulasztást elkövető bírót számon kérje.

Az Alkotmánybíróság csütörtökön ismertetett döntéséről Handó Tünde azt mondta, a testület megerősítette, hogy lehetséges, sőt szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Hozzátette: a szabályzat 52 szakaszából három szakaszt érint az Ab döntése.

Jelezte, a szabályzatnak egyéb okból is folyamatban van a felülvizsgálata és áttanulmányozzák az Ab-döntést is.

Handó Tünde beszélt arról is, hogy az ügyek hatvan százalékát a bírósági titkárok intézik önállóan.

Szólt arról a nemzetközi tendenciáról is, hogy sok helyen csökken a bírói kar létszáma és nő a jogi tudással rendelkező segítő személyzet száma. A közigazgatási bíráskodásban ezzel ellentétes folyamat zajlik: már járásbírósági szinten is hármas bírói tanács jár el - jegyezte meg.

Handó Tünde a pontrendszer változásával kapcsolatban rögzítette: a külső pályázók esélyegyenlőségét akarták megteremteni.

A beszámoló elfogadását javasló Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke szerint az, hogy az ellenzéki képviselők mindenről beszéltek, csak magáról a beszámolóról nem, azt jelenti, az OBH 2016-os beszámolója kiváló. (MTI)