Az MTI tudósítása a Kúria elnöke parlamenti beszámolójának vitájáról

A Fidesz, a KDNP és az MSZP vezérszónoka is támogatta a Kúria 2016-os tevékenységéről szóló beszámolót az Országgyűlés csütörtöki ülésén, míg a Jobbik a devizahitelesek ügyében hozott döntések miatt azt jelezte, tartózkodni fog a szavazáson.

Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke elmondta: a testület november végén megtárgyalta és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a Kúria beszámolóját 9 igen és egy tartózkodó szavazat mellett. Hangsúlyozta: a Kúria 2016-os szakmai célkitűzései, úgy mint, az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása, az egyedi ügyekben folytatott ítélkezés időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele és a jogalkotás előkészítésének támogatása, mind megvalósultak.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka közölte: a Kúria beszámolójának elfogadását a Fidesz támogatja, véleményük szerint a Kúria tevékenysége eleget tett az össztársadalmi elvárásoknak, magas színvonalon, hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősödéséhez.

Fontosnak tartotta, hogy a Kúria elnöke az igazságügyi bizottság ülésén ismertette a nagy társadalmi érdekélődésre számot tartó ügyelosztás rendszerét, és kifejtette, hogy az automatikus ügyelosztási rendszer működése megfelel alaptörvényben rögzített bíróhoz való jog elvének.

Kiemelte, hogy a Kúria a magas színvonalú egységes ítélkezés és a jogalkalmazási problémák feltárása érdekében tíz vizsgálati tárgykörben joggyakorlat elemző csoportot állított fel, a közbeszerzések, a felszámolási eljárások és a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatos ügyekben pedig konzultatív testület alakult. Fontosnak tartotta a főtanácsadói rendszer kiépítését és a gyakornoki program megvalósulását a Kúrián, illetve kiemelte, hogy 2016-ban is folytatta eredményes munkáját új ptk. alkalmazásával kapcsolatban az elnöki tanácsadó testület.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta: az MSZP számára elfogadható, támogatható a Kúria beszámolója. A képviselő megköszönte azoknak a bíráknak a munkáját, akik a jelenlegi ügyterhek mellett tisztességesen, lelkiismeretesen végzik a munkájukat, és akik függetlenségükkel "a jogállamiság utolsó tanúhegyévé" tették a magyar bíróságot.

Megfontolandónak tartotta, hogy kicsit nagyobb nyitottság legyen a Kúria részéről az Országgyűlés irányába. Szerinte a minőségi jogalkotás érdekében szerencsés lenne, ha a Kúria véleménye közvetlenül eljutna az Országgyűléshez és a kormányhoz is, mert sok esetben a kormány nem osztja meg a Kúria véleményét a parlamenttel.

A MSZP politikusa bocsánatkérést és elhatárolódást várt el a Fidesztől Budai Gyulának, az igazságügyi bizottság fideszes alelnökének szavai miatt, aki szerinte a teljes bírói kart "komcsizta le" a Kúria beszámolóját tárgyaló bizottsági ülésen. Jelezte: pár szót vártak volna ebben a témában Darák Pétertől is, hiszen ez a megjegyzés kollégáit és az igaszolgáltatás függetlenségét is sérti.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a kereszténydemokraták szerint a Kúria 2016-ban is jelentősen hozzájárult a jogbiztonsághoz, a jog következetes, átlátható alkalmazásához, a mind teljesebb ítélkezési jogegységhez. Hozzátette: utóbbihoz segítséget nyújtott a Kúria elnöke által kialakított joggyakorlat elemző csoport is.

Hangsúlyozta: a Kúriának fontos szerepe van az állampolgárok tájékoztatásában, az ítélkezési gyakorlat megismerhetőségében és közérthetőségében is. Előremutatónak tartotta a Kúria nemzetközi kapcsolatokkal és európai uniós joggal foglalkozó havi hírlevelét, amely az EU-s bíróságok munkájáról, a Kúria EU-s jogot érintő döntéseiről és emberi jogokkal kapcsolatos határozatokról is tájékoztatnak.

Az állampolgárok tájékoztatásával kapcsolatban pozitívnak tartotta, hogy a fontos döntések lényegre törő összefoglalása megjelenik a Kúria honlapján, a legfontosabbak angol nyelven is.

Közölte: a KDNP támogatja a Kúria beszámolójának elfogadását, mert az abban megfogalmazott szakmai célkitűzések mind kiválóan megvalósultak.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka devizahiteles ügyekben fogalmazott meg kritikát a Kúriával kapcsolatban, szerinte sok esetben az alsóbb bíróságok a devizaadósoknak adtak igazat, majd a Kúria olyan jogfejlesztő jogegységi döntéseket hozott, amelyekkel ezeket felülírta, vagyis "mintha beavatkozott volna a rendszerbe, hogy nehogy egy olyan döntés szülessen, (...) amely a kormány és a Bankszövetség megállapodásával ellentétes".

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a beszámoló az új magyar gárda mozgalommal kapcsolatban ténybeli tévedést tartalmaz, mert ezt a szervezetet a dokumentummal ellentétben a bíróság nem oszlatta fel.

A Kúria 2016-os tevékenységéről szólva ugyanakkor pozitívnak tartotta a bíróságnak az adóhatósági gyakorlattal, a gyülekezési törvénnyel és a jogos védelemmel kapcsolatos döntését, illetve egyetértett a "tolvajüldöző" esetben hozott kúriai határozattal is.

Staudt Gábor megköszönte Darák Péter elnök, és a Kúrián dolgozó bírók munkáját, ugyanakkor jelezte: a beszámolóval kapcsolatos tartózkodó szavazatuk jórészt a devizás ügyeknek köszönhető.

Képviselői felszólalások

Gelencsér Attila (Fidesz) a Kúria 2016-os tevékenységéből fontosnak nevezte az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlatának vizsgálatát: a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy egy szervezet tagjai csak akkor élvezhetnek kiemelt büntetőjogi védelmet, ha törvényes keretek között fejtik ki tevékenységüket.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta. Szerinte most mértéktartó módon kommunikál a legfelsőbb bírói testület, de a döntések magyarázatában szükség van egyszerűsítésre, hogy a jogban járatlanok is megértsék azokat.

Csak az alkotmányos keretek között folytathat konzultációt a törvényhozás és az igazságszolgáltatás. Ennek jelenlegi kereteit elégségesnek tartotta.

A fideszes politikus felháborítónak nevezte, hogy egy ingyenes lapban - egyfajta politikai show-ként - álláshirdetés jelent meg olyan bíróknak, akik képesek a lojális munkavégzésre, irányított csapatmunkára, kreatív jogértelmezésre. A képviselő szerint ezzel megsértették a bírói kart.

Egy olyan személy sérthette meg a bírói kart, akinek "IQ-ja alighanem valahol a pad alatt is alig lenne megtalálható" - tette hozzá.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a hatalmi ágak elválasztása nem jelenti a kapcsolattartás hiányát. Szerinte az sérti a bíróságok függetlenségét, hogy konkrét ítéleteket minősítenek a politikusok.

Zárszó

Darák Péter, a Kúria elnöke zárszavában jelezte, egyeztetni fog az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnökével Bárándy Gergely konzultációt sürgető kezdeményezéséről.

A jobbikos Staudt Gábor szavaira reagálva azt mondta, szerinte a képviselő által kifogásolt jogegységi határozat kifejezetten a devizaadósok javát szolgálja, mert a bankok által egyoldalú jognyilatkozatnak tekintett okiratot nem ismeri el a szerződés létrejöttét, annak módosítását vagy megszüntetését eredményező jogként.

Darák Péter kitért arra, hogy az elmúlt időszakban jónéhány sajtóvélemény hangzott el egy kúriai bíróval kapcsolatban elfogultsági gyanút megfogalmazva. "Az elfogultsági gyanú kezelését összefüggésbe hozták ezek a sajtóvélemények a Kúria elnöki hatáskörének gyakorlásával. Ez az összefüggés nem valós" - mondta.

Hozzátette: a Kúria az ügyelosztási renddel nem kezelhet elfogultsági kérdéseket. Az ügyelosztási rend kollégiumi és bírói tanácsi vélemény alapján alakul ki minden év december 10-ig - mutatott rá.

A Kúria elnöke rögzítette: ha egy bíróval szemben elfogultság merül fel, akkor vagy maga a bíró jelezheti elfogultságát, vagy a peres fél kezdeményezheti a kizárását.

Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság elnöke beszélt Budai Gyula (Fidesz) egyik megjegyzéséről a testület korábbi ülésén. Szerinte egy "beszólásról" van szó, vagyis "nem a vita rendszerében egy strukturálisan, logikusan valamilyen kérdésre adott válasz volt". A képviselő mellékesen vitatkozott Bárándy Gergellyel - idézte fel az elnök, jelezve, hogy ezért rájuk is szólt. (MTI)