A tárgyalótermi sajtónyilvánosság kérdésével foglalkozott az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.750/2016/8. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.495/2015/6/II. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A 2006. őszi tömeges rendőri jogsértések kapcsán indult egyik per tárgyalásán a Fővárosi Bíróság arról rendelkezett, hogy a tárgyalásról kép- és hangfelvétel kizárólag a per felperesi oldaláról és a bíróságról készülhet. A II. rendű indítványozó ezt követően a tárgyaláson olyan felvételt készített, amelyen a rendőrség jogi képviseletét ellátó jogtanácsosokat egyedileg felismerhető módon mutatta be. Emellett a II. rendű indítványozó által regisztrált videómegosztó csatornára felkerült összeállításban az I. rendű indítványozóval készült hosszabb riport látható, melyben a perrel kapcsolatosan nyilatkozik. A felvételek bemutatták az ítélet nyomtatott változatát is, amelyen jól olvasható volt a jogi képviselők neve és a perben betöltött képviselői állásuk. Mindezek alapján a rendőrség jogtanácsosai személyiségi jogi pert indítottak az indítványozók ellen. A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. rendű indítványozó megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő jogát. Mind a Fővárosi Ítélőtábla, mind a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria helybenhagyta az ítéletet. Az alkotmányjogi panasz szerint a kifogásolt bírói döntések sértik a szólás- és sajtószabadságot. Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak. az Alkotmánybíróság az elmúlt években több ízben vizsgálta a sajtószabadság és a képmásvédelem összehangolásának alkotmányos szempontjait. A testület által meghatározott szempontokat nem egyik vagy másik tényállási elem (például a közszereplői minőség) kiemelésével, hanem a körülményekhez igazodó összetett mérlegeléssel kell figyelembe venni. A felvétel elkészítésére bírósági tárgyaláson került sor, amelynek nyilvánosságát speciális szabályok rendezik, illetve a vitatott felvételek rögzítésére a tárgyaláson eljáró bíró kifejezett tiltása ellenére került sor. A tárgyalóterem ugyanis önmagában nem a közügyek vitájának fóruma, hanem a vádról vagy a peres felek jogairól döntő igazságszolgáltatás helyszíne. A tárgyalóterem sajtónyilvánossága másképp ítélendő meg, és a sajtószabadság korlátozása szélesebb körben minősülhet indokoltnak, mint a közügyekről szóló egyéb tudósítások kapcsán. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljáró bíróságok döntése, mely szerint az indítványozók jogsértően rögzítették, illetve hozták nyilvánosságra az érintett jogtanácsosok képmását, nem sértette a konkrét ügyben irányadó alkotmányossági szempontrendszert. A határozathoz különvéleményt csatolt dr. Pokol Béla alkotmánybíró.