A közös költség megfizetése tárgyában indult eljárásban hozott bírósági határozatok ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt utasított vissza az AB
Az ügy tárgya a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) és (4) bekezdése, a 392-394. §-a, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:549. §-a, az Orosházi Járásbíróság 6.P.20.037/2014/51. számú ítélete és a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.523/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közös költség megfizetése)
Az Alkotmánybíróság tanácsa november 7-én elutasította a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.513/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók ugyanannak a lakásszövetkezetnek a tagjai, ugyanabban az utcában élnek. A lakásszövetkezet működését a tagok korábban többször sérelmezték, a megbízásukra egy bejegyzett könyvvizsgáló jelentést készített a 2007-2010. évek pénzügyi vizsgálatáról; megállapította, hogy a könyvvezetés nem volt megfelelő. A lakásszövetkezet 2013. évre költségvetési tervet nem készített, az előző évi költségvetés alapján gazdálkodott. Az indítványozók a 2012-2013. években az előirányzott közös költséget csak részben fizették meg. A lakásszövetkezet felhívta az indítványozókat tartozásuk megfizetésére, majd miután ez nem történt meg, közjegyzők által fizetési meghagyás került kibocsátásra. Az eljárások az indítványozók ellentmondása következtében perré alakultak. Az indítványozók álláspontja szerint a lakásszövetkezet nyilvántartási rendszere alkalmatlan a követelés kimutatására, ennek bizonyítására több indokot felhoztak, részleteiben és egészében is vitatták a fennálló tartozásuk összegszerűségét. Az eljárások lezárultával az indítványozók alkotmányjogi panaszukban több szempontból kifogásolták a bíróságok eljárását és ítéleteit, többek között a kisértékű perekre vonatkozó szabályoknak, a törvény előtti egyenlőség, illetve a fegyverek egyenlőségének megsértésére hivatkoztak. Nézetük szerint elszámolások nélkül vontak el vagyont tőlük, ami álláspontjuk szerint vagyonvesztést, végső soron közérdek nélküli kisajátítást jelent. Emellett nem ismerhettek meg minden olyan iratot, amelyet a bíróság és a szakértő megkapott (fegyverek egyenlősége elvének sérelme). Az Alkotmánybíróság a panaszt nem találta megalapozottnak. Nem helytálló az az indítványozói érvelés, hogy a bíróságok nem foglalkoztak az eljárási kifogásokkal, hiszen azokat elbírálták, csak az indítványozókkal ellentétes álláspontra jutottak. A kifogásokra adott válaszok tartalma törvényértelmezési, szakjogi kérdés, aminek felülbírálatát az Alkotmánybíróság nem végezheti el. A lakásszövetkezet esetleges jogszabályoknak meg nem felelő működésével kapcsolatos jogviták, az elszámolás elmaradása nem mentesítenek a közös költség megfizetésének a kötelezettsége alól, mivel ez rövid időn belül a lakásszövetkezet teljes működésképtelenségéhez (és pl. valamennyi közüzemi szolgáltatás kikapcsolásához) vezetne.
