A bírói döntés alaptörvény-ellenességét állapította meg az AB és megsemmisítette a PKKB egyik határozatát
Az Alkotmánybíróság tanácsa megállapította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.26.200/2012/95. számú végzése és a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.227/2017/4. számú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, ezért azokat megsemmisítette. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó – mint pótmagánvádló – jogi képviselője által gazdasági titok megsértésének bűntette miatt egy magánszeméllyel szemben vádindítványt nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletében a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette. Az indítványozó jogi képviselője fellebbezést jelentett be, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasított. A végzés indokolása szerint a büntetőeljárásról szóló törvény a pótmagánvádlónak biztosít fellebbezési jogot, a pótmagánvádló jogi képviselőjét a fellebbezésre jogosultak között nem sorolja fel. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Kifejtette, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzése megsértette a jogorvoslathoz való alapjogát, mivel ellentétes azokkal a rendelkezésekkel, amelyek kifejezetten előírják a pótmagánvádlóként eljáró természetes személy részére a kötelező jogi képviseletet. A kifogásolt végzés tehát az ismertetett szűkítő értelmezéssel megakadályozta a pótmagánvádló – hatályos jogszabályoknak egyébként megfelelő – jogorvoslati kérelmének érdemi elbírálását, megsértve az Alaptörvényben garantált jogorvoslathoz való jogból levezethető követelményeket. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt megalapozottnak találta. A testület értelmezésében az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jog tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségének a biztosítását követeli meg, így nem csak abban az esetben állapítható meg az alapjog sérelme, ha a jogorvoslat lehetőségét teljesen kizárták, hanem akkor is, ha a jogszabályban egyébként biztosított jogorvoslat más okból nem tud érvényesülni, így például ha azt a részletszabályok rendelkezései akadályozzák meg. A bíróságok az alkotmányjogi panaszban kifogásolt jogértelmezésükkel tehát a pótmagánvádló számára biztosított jogorvoslat jogalkotó által szándékolt terjedelmét oly mértékben leszűkítették, hogy ennek következtében megsértették az Alaptörvényben garantált jogorvoslati jog hatékony érvényesülésének alkotmányos követelményét.
